A karácsonyi hagyományokat a világ minden országában megtartják. Egyes helyeken ezek a szokások eltérnek, máshol pedig hasonlóak a körülöttünk lévő országokéhoz. Milyen karácsonyi hagyományokat tartanak be az uniós országokban?
Karácsonyi hagyományok Németországban
Itt a karácsonyfák nagyon fontosak. Ha a házban kisgyermekek vannak, a fát általában az anya díszíti fel titokban. Hagyományosan csak szenteste hozzák be a házba. A hangsúlyt a teljes díszítésre helyezik. Az ablakokba színes műanyag fóliával borított fakereteket tesznek, és elektromos gyertyákat helyeznek el bennük, hogy a ház kívülről is szépnek tűnjön. Van egy olyan hagyomány is, amikor a karácsonyi formákat, például harangokat és betlehemeket vágnak ki papírból, majd különböző színű átlátszó papírt tesznek a lyukak mögé, hogy úgy nézzenek ki, mintha ólomüveg ablakok lennének. A fa díszítésére hagyományosan fújt üvegből vagy fahüvelyből készült díszeket használnak.
Karácsony Ausztriában
Ausztriának számos közös karácsonyi hagyománya van a szomszédos Németországgal, de számos saját szokása is van. Minden nagyobb városban van egy nagy karácsonyfa a főtéren. Otthon arany és ezüst díszekkel és szalmából készült csillagokkal díszítik. A karácsony ünneplése szenteste 16 óra körül kezdődik, amikor először gyújtják meg a fát, és az emberek énekelnek körülötte. A dekorációk között gyertyákat és csillagszórókat találunk. A gyerekek számára a dekoráció legfontosabb elemei az édességek, a különböző csokoládék és a zselés karikák. A gyerekek azt hiszik, hogy a Christkind díszíti a fát, és ajándékokat is hagy nekik a fa alatt. Aranyhajú, szárnyas gyermekként képzelik el őt, aki az újszülött Krisztust jelképezi.
Karácsonyi hagyományok Hollandiában
Maga a szenteste sokkal csendesebb nap Hollandiában, mint a Mikulás-nap. Ezt a napot a templom látogatásával és közös családi étkezéssel ünneplik úgy, mint máshol. Délután különleges karácsonyi rendezvényt tartanak a templomban, ahol a karácsonyi történetet és más történeteket mesélnek el. Gyakran ezek az egyetlen ajándékok, amelyeket a gyerekek szenteste kapnak, mivel a legtöbb ajándékot már Mikulás napján megkapták. Ha a holland gyerekek mégis kapnak valami apróságot, akkor azt hiszik, hogy a Santa Claus (más néven a karácsonyi ember) a finnországi Lappföldről érkezik, hogy elhozza nekik. A szentestét karácsony első napjaként, a karácsony utáni napot pedig karácsony második napjaként ismerik. A második napon az emberek inkább a családjaikat, de a nagy bevásárlóközpontokat is meglátogatják.
Karácsony Belgiumban
A belgáknál a hagyományos fa mellett a karácsony másik szimbóluma a betlehem. Néhányan még életnagyságban is elhelyezik a kertjükben. A legtöbb faluban a templom közelében élő, valódi állatokkal (szamár, birka, ökör) díszített betlehemet tartanak. A hangulatot kóruszene teszi teljessé. A helyiek a házak külsejét is szívesen díszítik fel fényekkel, rénszarvasokkal vagy a tetőre mászó Mikulással. A kisebb ajándékok szenteste kerülnek a fa alá és akkor csomagolják ki őket. Az emberek a családdal ünnepelnek, és meglátogatják a barátaikat vagy távoli rokonaikat, ahogyan a legtöbb más országban is teszik.
Hagyományok Angliában
A karácsony a legnagyobb buliszezon Angliában. Ott még mindig jellemző a karácsonyi képeslapküldés. Ez a hagyomány a 19. század elejére nyúlik vissza, és a postai szolgáltatás fejlődésével együtt fejlődött. Sokan minden karácsonykor ötven vagy akár száz képeslapot küldenek és kapnak, majd a karácsonyi dekoráció részeként használják fel őket. Énekesek énekelnek az utcán, mert a britek szeretnek énekelni, és az éneklés az életük része, akár az iskolában, akár a barátokkal, akár a templomban. A karácsony előtti napokban sok főutcán és bevásárlóközpontban látunk énekeseket. A hagyomány szerint a karácsony itt családi esemény. Úgy tartják, hogy a Télapó a kéményen keresztül jön be a házba, és nagy karácsonyi harisnyákban hagyja az ajándékokat, amelyeket a gyerekek karácsony este a kandalló mellé, az ágy végére vagy a fa köré akasztanak.
Karácsonyi hagyományok Romániában
A román karácsonyi ünnepségek szenteste kezdődnek, amikor az emberek édességgel, kézzel készített díszekkel és színes fényekkel díszítik fel a karácsonyfát, miközben énekeket énekelnek. A házakat fagyönggyel díszítik, amely a szerencsét és a gazdagságot szimbolizálja. Szenteste izgatott gyermek- és ifjúsági csoportok vonulnak az utcára, hogy énekeljék a karácsonyi dalokat és meséljék el Jézus születésének történetét. Ennek során egészséget, boldogságot és szeretetet kívánnak. Különösen a falvakban járnak házról házra, és minden család házi süteményekkel, gyümölcsökkel, sőt néha pénzzel jutalmazza őket. A fiatalok színházi előadást tartanak, amelynek során kecskének vagy medvének öltöznek, és az utcán énekelnek és táncolnak. Az előadókat dubashák – szabaddobosok – kísérhetik.
Karácsony Bulgáriában
A karácsonyt Bulgáriában december 25-én ünneplik, annak ellenére, hogy itt a keleti ortodox vallást vallják. A Gergely-naptárt követik. Karácsonykor, szenteste éjféltől kezdve a dalosok házról házra járnak a falvakban. Ezek a csoportok általában fiatal férfiakból állnak, akik hagyományos viseletbe vannak öltözve, és ezek a viseletek régiónként eltérőek. Az énekesek különleges előkészületeket tesznek az ünnepi előadásokhoz. Gyakran egész éjjel énekelnek. Amikor egy házhoz érnek, énekelnek róla egy dalt, dicsérik és jót kívánnak neki. Mint minden hagyománynak, ennek is megvan a maga jelentése. Ez a szokás állítólag véd a gonosz szellemek ellen. A dalok két részből állnak, az énekesek egyik fele énekli a dalt, a másik fele pedig ismétli azt. Az énekeseket az éneklésért és a jókívánságokért étellel jutalmazzák. A különleges ételek közé tartoznak a kerek zsemlék és a sajttal töltött pékáruk.
Hagyományok Magyarországon
Az emberek a szentestét szintén a családdal töltik, és feldíszítik a karácsonyfát. Néha csak a felnőttek díszítik fel (a gyerekek jelenléte nélkül), így az utóbbiak számára nagy meglepetés, amikor meglátják. Azt mondják, hogy a fát angyalok hozták. Magyarországon nagyon népszerű az éjféli mise hagyománya. A legtöbb ember a karácsonyi vacsora után templomba megy. A gyerekek remélik, hogy a karácsonyfa alatt ajándékokat találnak, amikor hazaérnek. A szoba előtt várakoznak, ahol a fát felállítják, és amikor meghallják a harangszót, beléphetnek, és a fa alatt kellemes meglepetés várja őket.
Karácsonyi hagyományok Horvátországban
A karácsonyfák nagyon népszerűek, és általában szenteste díszítik fel őket, de vannak, akik már Szent Miklós napján felállítják és feldíszítik őket. Horvátországban hagyományosan gyümölcs alakú díszekkel díszítik. Régebben valódi friss vagy szárított gyümölcsdarabok voltak helyettük. Az ország vidéki részein még mindig szokás, hogy szenteste szalmát visznek a házba a jó termés jelképeként, mint a régi időkben. Szenteste hagyományosan a házba is bevitték és meggyújtották a badnjak nevű fahasábot (jelentése: szenteste). Manapság azonban már kevés embernek van kandallója. Az ajándékcserére általában szenteste kerül sor. Itt is sokan szeretnek éjféli misére járni.
Hagyományok Szerbiában
Szerbiát az különbözteti meg, hogy itt nem december 25-én 24. ünneplik a karácsonyt, mint más országokban, hanem csak 6. január 7-én. Nem a Gergely-, hanem a Julián-naptárt követik. A karácsonyfadíszítés december 19-én kezdődik, amikor a szerbek Mikulás-napot tartanak. Január 6-a böjtnap. Valamikor régen, ezen a napon a családfő reggel az erdőbe ment, hogy fát (badnjakot) keressen – leggyakrabban tölgyfát, amelyet a kandallóban égettek el. Karácsonykor a család legfiatalabb tagja (aki szintén kap ajándékot – édességet, ruhát, pénzt) elmegy a többi családhoz jókívánságokkal, mert a gyerekek és a fiatalok a legerősebb egészséggel rendelkeznek. A legfiatalabb kántáló kiválasztása azt szimbolizálja, hogy a meglátogatott családoknak sikeres lesz a következő évük, jólétben fognak élni, semmi baj nem lesz, és semmi sem fog ártani az egészségüknek. A kántáló egy darab badnjakot is hoz, amelyet a kandallóba dob, és sok szerencsét és egészséget kíván.
Karácsony Litvániában
Közvetlenül karácsony előtt az egész házat kitakarítják, kicserélik az ágyneműt, és mindenki megmosakodik és tiszta ruhába öltözik, hogy készen álljanak az ünnepi étkezésre. Az emberek ugyanis úgy vélik, hogy a tisztaság segít megvédeni őket a gonosztól és a betegségektől a következő évben. A fehér papírszívószáldíszek Litvániában népszerű karácsonyfadíszek. Gyakran csillagok, hópelyhek és más geometriai formák alakjában találhatók. A hagyomány szerint az asztalra szalmát terítenek, és tiszta, fehér terítővel takarják le. Az asztalt ezután gyertyákkal és a fenyőfa apró ágaival díszítik fel. A szalma a jászolban fekvő kis Jézusra emlékezteti az embereket. A babona szerint, ha kihúznak egy darab szalmát az abrosz alól, és az hosszú, akkor hosszú életet fognak élni. Ha rövid, akkor az életük is rövid lesz; a vastag szalma gazdag és boldog életet jelent.
Hagyományok Szlovákiában
A szlovák hagyományok közé tartozik, hogy az ünnepi vacsora során pontypikkelyeket tesznek az asztalterítő alá, hogy pénz formájában biztosítsák a jólétet, vagy hogy egy plusz tányérral jelképezik az elhunyt családtagok helyét. Étkezés közben nem szabad felállni az asztaltól, mert az állítólag balszerencsét hoz. Egy másik szokás, különösen a múltban, az volt, hogy a családanya egy gerezd fokhagymával, amelyet előzőleg mézbe mártott, keresztet rajzolt a homlokára mind a gyermekeknek, mind a férjének.
Ha érdekli, hogy mit esznek a különböző országokban az ünnepek alkalmából, nézze meg ezt a karácsonyi vacsoráról szóló cikket. Szeretné tudni, hogyan készülnek a cégek a karácsonyra? Olvassa el, hogyan készülünk mi az Atenában.
Mely hagyományok tartoznak a kedvencei közé, amelyek nélkül el sem tudná képzelni a karácsony ünneplését?
