A digitalizáció megváltoztatja a munka világát és a szokásokat az elkövetkezendő években. Azonban ez a változás számos kockázatot is magában hordoz a dolgozók számára. Egy friss elemzés szerint számos lehetőséget is jelenthet számukra. A társadalom készen áll erre?
Az elkövetkezendő 4. ipari forradalom óriási hatással lesz a globális munkaerőpiacra. A gépek és a mesterséges intelligencia szerepe növekedni fog az iparban. Várhatóan 2025-re az emberi munkaerő aránya 71%-ról 58%-ra fog zuhanni. Ami a múltban megtörtént a technológiai forradalmak alkalmával, újra megismétlődik. A jelenlegi csak ütemében és mértékében fog különbözni eddig példátlanul a történelemben.
Ember kontra gép
A munkaerőpiaci környezet drámai változásokon esett át az elmúlt években. A termelés és a szolgáltatások növekvő robotizálását a mesterséges intelligencia várható fejlődésével együtt a munkahelyek gyilkosának és a munkaerő megfélemlítési eszközének is tartják. A rugalmas munka több munkát jelenthet, ami pedig stresszt és egészségügyi problémákat idézhet elő. Erre vonatkozóan a válaszadók 78%-a jelezte, hogy a digitalizáció a munkaterhelés növekedését okozza számukra. Félnek az elvárt termelékenység emelkedésétől. Ezért az elkövetkezendő 4. ipari forradalom a lehetőségek mellett kockázatokat is hordoz magában.
Az új technológiák továbbra is új lehetőségeket teremtenek a munkaerőpiacon. Habár 70 millió állás teljesen átalakul vagy megszűnik, további 133 millió új munkahely fog várhatóan megoszlani a gépek és az emberek között. Egy felmérés szerint a globális vállalatok csaknem 40%-a feltételezi, hogy az automatizálásnak és az új technológiáknak köszönhetően új munkapozíciók jelennek meg, a számítógépek és robotok pedig a jelenlegi állások akár 60%-át átvehetik. A 4. ipari forradalomnak meglesznek a győztesei, akik profitálnak belőle, valamint a vesztesei is.
„A munka jövője a kezünkben van, és nagy mértékben függ az országok politikai döntéseitől. A döntésekkel a digitális és technológiai változások kihasználására és az akadályok leküzdésére megteremtett képességünk függvényében leszünk sikeresek vagy sikertelenek.”
– Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
A robotizálás terén Németország jár élen.
Az internet képezi az ipari forradalom alapját. A repetitív feladatokat gépek veszik át, az emberek pedig a kreatív munkákat fogják végezni. A gépek közötti kommunikáció a gyárakban gyorsan növeli a termelékenységet és változást hoz az ipar számára. A készülékeket nem egy adott művelet elvégzésére üzemelik be, hanem alkalmazkodnak a különböző követelményekhez. A gépek alkalmazkodóképessége bevonja az ügyfeleket a termelési folyamatba. A készülékek működésének és használatának rugalmassága a termelési költségek hirtelen csökkenését idézi elő.
Ha a termelés robotizálása valóban pusztítaná az állásokat, akkor például Japánnak, Dél-Koreának vagy Németországnak apokaliptikus munkanélküliséggel kellene szembenéznie. Németország a robotizálás európai vezetőjeként jelenleg az elmúlt 25 év legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával büszkélkedhet annak ellenére, hogy a robotok száma Németországban az átlagosnál nagyob mértékben emelkedett. A Siemens gyára Aberg városában 75%-ban automatizált, és emberi beavatkozásra általában csak a berendezések telepítésekor és a termelési folyamat egyes szakaszainak koordinálásakor van szükség. Az eredmény a termelékenység hirtelen növekedése, a hibás termékek valószínűsége pedig mindössze 0,0000115%. Szlovákia is a robotizáltság terén élen járó országok egyike, és az országunkban használt robotok száma folyamatosan növekedik. Ugyanakkor a foglalkoztatottság is emelkedik.
A robotok termelésben való használatának növekvő trendje a globális értékláncok térképének újrarajzolási lehetőségét hordozza magában. A múltban a vállalatok a termelést a fejlett országokból a fejlődő országokba helyezték az olcsó munkaerő miatt. Jelenleg a globális vállalatok közül egyre több egyedi példa, valamint empirikus tanulmányok is arra a tényre mutatnak, hogy a termelést visszahelyezik a fejlett országokba.
Mesterséges intelligenciával egy magasabb szintre
Annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi ipari forradalom továbbra is az iparosodott országok javát szolgálja, az ipari vállalkozásoknak, a kormányzati hivataloknak, a tudósoknak és a szociális partnereknek a sikeres 4. ipari forradalomhoz hasonló kezdeményezéseket kell kidolgozniuk. Ezt a globális koncepciót a mesterséges intelligencia fogja korszerűsíteni, mivel ezt a technológiát a jövőben mindenbe be fogják építeni. Többek között az informatikába, a gyártásba, az ipari gyárak működésébe, a termékekbe és a szolgáltatásokba. Az ipari mesterséges intelligencia a 4. ipari forradalmat egy magasabb szintre emelheti.
„A digitális üzleti eszközök egyre elterjedtebbé válnak különösen az autógyárakban, ahol égető az igény a rugalmasságra, az ügyfelek elvárásaira való gyors reagálásra, a gyártási idő lerövidítésére, a minőség és hatékonyság növelésére. Minden percben egy új, eltérő modell kerül ki a gyártószalagról, amely teljesen új követelményeket támaszt az irányítási rendszerek számára minden szinten. Továbbá a digitális vállalati technológiák fokozatosan behatolnak más gyártási iparágakba is.”
– Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
A Mannheimi Egyetem kutatói szerint a mesterséges intelligencia az állások mindössze 9%-át fenyegeti. Azonban az OECD felmérése szerint az érték 14%-os, az Oxfordi Egyetem tudósainak a tanulmányai pedig úgy becsülik, hogy az állások 47%-át veszélyezteti az automatizálás. Csak találgatni tudunk, hogy a legújabb vívmányok a mesterséges intelligencia és robotok fejlesztése terén milyen hatással lesz a munkaerőpiacra. Az események alakulása alapján az alacsony képzettséggel és általában alacsonyabb bérrel rendelkező ipari munkavállalók lesznek kitéve leginkább az automatizálásnak. Az OECD tanulmánya szerint, amely nem tartalmaz demográfiai változókat, az állások automatizálásra 6% (Norvégia) és 33% (Szlovákia) közötti értékben lenne szükség.
