A nemek közötti bérkülönbség továbbra is fennáll, és szinte az egész világon aktuális téma. Egy nemzetközi portál elemzése szerint, a nők átlagosan 2-11%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak ugyan abban a pozícióban az egyes európai országokban.
Az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvét 1957-ben rögzítette az Európai Közösségek létrehozásáról szóló szerződés. Azonban több mint fél évszázadon át a valóság az volt, hogy a nemek közötti bérszakadék továbbra is fennáll. Az elmúlt 10 évben csak kismértékű javulás volt tapasztalható.
Észrevehetőek a bérkülönbségek?
A férfiak és a nők közötti fizetési egyenlőtlenség az átlagos bruttó órabérben rejlik. Nem veszik figyelembe azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a bér szintjét, – például végzettség, ledolgozott órák, foglalkoztatás típusa, karrier megszakítása vagy a részmunkaidős állás. Összességében azonban a statisztikák azt mutatják, hogy az EU-ban a nők általában kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
A rövidebb munkaidő a foglalkoztatott nők 7%-át érinti, a férfiak esetében ez az arány meghaladja a 3%-ot.
A fizetési különbségek a szülési vagy a szülői szabadsághoz is kapcsolódnak
A bérszakadék jelentősen eltér az egyes európai országokban. A legmagasabb Észtországban (22,7%), Németországban (20,9%), Csehországban (20,1%), Ausztriában (19,6%) és Szlovákiában (19,4%). A legkisebb bérkülönbség Romániában (3%), Luxemburgban (4,6%), Olaszországban (5%), Belgiumban (6%), Szlovéniában (8,7%) és Lengyelországban (8,8%) van.
Az EU-ban a nők átlagosan 15% -kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
A nők alacsonyabb bérének leggyakoribb oka (a teljes bérszakadék körülbelül 30% -a) a viszonylag alacsony jövedelmű ágazatokban (például gondozásban, értékesítésben vagy oktatásban) végzett munkából ered. Éppen ellenkezőleg, a tudományban, a technológiában vagy a mérnöki munkában jobban fizetett munkahelyeken a férfiak aránya nagyon magas (több mint 80%).
Ugyanezen szakmai kategóriákon belül a nőket kevésbé értékelik, vagy a szülési szabadságról visszatérve alacsonyabb osztályba kerülnek, vagy újra el kell kezdenie a karrierépítést.
A tisztességes javadalmazás előnyökkel jár az egész társadalom számára
A nemek közötti egyenlőtlenség az életkor előrehaladtával is növekszik. Amikor a nők belépnek a munkaerőpiacra, ez a különbség viszonylag alacsony, és karrierjük során a családi élet növekvő igényeivel együtt elmélyül. Ezért a nők is kevesebbet takarítanak meg, kevesebbet fektetnek be, és őket jobban fenyegeti a szegénység időskorban.
A javadalmazás kiegyensúlyozása nem csak elemi igazságszolgáltatás kérdése. Ez a gazdaságot is erősítené, mivel a nőknek nagyobb vásárlóerejük lenne, és többet tudnának befektetni. Ez növelné a nemzeti adóbevételeket és megkönnyítené a társadalombiztosítási rendszerek terheit is. A nemek közötti bérszakadék 1 százalékponttal történő csökkentése azonban 0,1% -kal növelné a bruttó hazai terméket.
A bérszakadék csökkentése terén szintén nagy szükség van a nagyobb önérvényességre és a nők tudatosságára a fizetési tárgyalások lehetőségéről (tárgyalás, értékpapír vagy váltó forgalomba hozatala vagy eladása).
