A húsvét a tavasz és az új élet érkezését ünnepli. A húsvét szimbólumai közé tartoznak a húsvéti tojások – festett és díszített tojások, barka, húsvéti nyúl vagy bárány. Örömteli és reményteli ünnepnek számít. Ez a kereszténység legnagyobb ünnepe is, amikor Jézus Krisztus szenvedéséről és feltámadásáról emlékeznek meg világszerte. Másrészt számos pogány vagy népi hagyomány kapcsolódik az ünnephez. A húsvét időpontját a telihold határozza meg – a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap.
Ha ünnepi ételekről van szó, Nagycsütörtökön, ahogy a neve is sugallja, hagyományosan valami zöldet találunk az asztalon. Ez azt jelenti, hogy olyan zöld zöldségeket tartalmazó ételeket kell tálalni, mint a cukkini, a spenót, az uborka, a káposzta, a brokkoli, a borsó vagy a saláta. Sok országban Nagypénteken szigorú böjtöt tartanak, naponta egyszer esznek, és kihagyják a húsételeket. Helyette halat esznek. Tiszta vizet isznak. Ez a nap a Hamvazószerda óta tartó böjti időszak végét jelzi. Ezért van az, hogy Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn az asztalok bőségesen megtelnek jó ételekkel.
Szlovákia
Szlovákiában Húsvéthétfőn hagyományosan beöltöznek és locsolkodnak korbácsolással együtt. A férfiak és fiúk látogatóba járnak, hogy vizet öntsenek a nőkre és lányokra, és jelképesen korbáccsal korbácsolják őket. A korbácsot fűzfavesszők kötésével készítik, és élénk színű szalagokkal díszítik. Egyes régiókban, főként a falvakban, még mindig vízzel teli vödrökkel öntik le őket, ahogyan régen is tették, de néhány helyen már csak jelképesen, parfümmel vagy kölnivel illatosítva. Régebben a nők népviseletbe öltöztek e szokás során. Úgy tartják, hogy egész évben egészséget és szépséget hoz a nőknek, bár a legtöbben nem rajonganak érte.
Magyarország
Magyarországon Szlovákiához hasonló hagyományok vannak. Itt azonban csak a locsolkodást gyakorolják. A magyarok nem ismerik a korbácsolást. Az asszonyok díszített festett húsvéti tojásokkal jutalmazzák a férfiakat. Húsvétkor szinte minden asztalra kerül húsvéti bárány, keményre főtt tojás, különféle sonkák és fonott kalács. Magyarországon előszeretettel fogyasztják a mustárral és tormával készült ízletes kolbászt, amely nem hiányozhat az ünnepi asztalról, és más ételek mellé is fogyasztják.
Németország
Húsvéti szokás a húsvéti tojások keresése. A szülők elrejtik őket a kertben, a gyerekeknek pedig meg kell keresniük. Úgy vélik, hogy egy húsvéti nyuszi vagy róka rejtette el őket. Húsvétkor a németek a télnek búcsút mondanak, és a tavaszt húsvéti máglyával köszöntik, amelynek során a karácsonyfákból származó fát égetik el. Ebben az országban az is népszerű, hogy húsvétkor színes tojásokkal díszítik a fát. Németországban Nagycsütörtökön népszerűek a medvehagymás vagy rozmaringos ételek. Nagypénteken lazacot esznek tésztával, halászlevet, heringet és héjában sült burgonyát vagy halfilét. A Húsvétvasárnapot megelőző napot az ételkészítésre és a sütésre fordítják. Hagyományos a túrós nyúl, a húsvéti kenyér, a kovászos fonott sütemény vagy a kalács. Húsvét vasárnapja az ünnep csúcspontja, ezért sok finomság kerül az asztalra. A sertésbélszín, a sonka, a pogácsa, a sült nyúl vagy bárány az ünnepi ebéd klasszikusai.
Bulgária
Bulgáriában az ortodox vallás dominál, amely a Julián-naptárt követi. A húsvéti tojásokat Nagycsütörtökön vagy Fehér szombaton kora reggel festik. Az első tojást vörös festékbe kell mártani, amely Krisztus vérét jelképezi. Ezt követően a ház egy jól látható helyére helyezik, az előző évi tojás helyébe, hogy egészséget, jólétet és boldogságot hozzon a ház minden lakójának. Az újjászületés és az újrakezdés szimbólumának tekintik. A húsvéti tojásért folytatott küzdelem a húsvét egyik olyan pillanata, amelyet a gyerekek mindig örömmel várnak. Ez abból áll, hogy két ember tart egy tojást, és az ellenfél tojását ütögetik. A nyertes tojást „borák”-nak hívják. A hagyomány szerint az a személy, aki nyer, egészségben, jólétben és boldogságban részesül. A húsvéti szokások másik fontos része a húsvéti „kozunak” elkészítése. Bulgáriában a korai 20. század 90-es éveiben jelent meg. Édes élesztős tésztából készült kenyér. Gyakran keverik mazsolával, és mákkal vagy dióval töltik.
Románia
Románia szintén ortodox ország. Az ortodox hagyomány szerint húsvét előtt hét hétig böjtölnek az emberek. A Nagycsütörtök szintén nagy jelentőséggel bír. Általában ezen a napon az emberek kitakarítják a háztartást. A tojásokat megfestik, és pasca-t készítenek – kenyér sajtos töltelékkel. Húsvétkor a főétel általában bárányhús, amelyet például burgonyával tálalnak. Húsvét reggelén az emberek megmosakodnak tiszta vízzel, új ruhát vesznek fel, és elmennek a templomba. Amikor hazatérnek, a szeretteikkel töltenek időt.
Horvátország
A horvátok Nagypénteken bakalart – tőkehalat burgonyával – esznek. Horvátországban az a szokás, hogy a közeli barátoknak és családtagoknak húsvéti tojást ajándékoznak. A boldogságot, a szerelmet és a jólétet szimbolizálják. Húsvéti reggelire jellemző, hogy tojást, sonkát, újhagymát, retket, tormát, francia salátát vagy hagyományos kenyeret esznek. Pinca vagy sirnica néven édes és fűszeres tésztából készül, és nagy zsemle alakú. Itt is van egy családi szokás – a húsvéti tojásért folytatott küzdelem, amely nagy népszerűségnek örvend.
Milyen húsvéti ünnepeket tartanak önöknél?
