Az „otthoni iroda vagy otthoni munkavégzés” kifejezés magától értetődő: a saját négy fal egyszerre szolgál irodaként és munkaterületként. A munkahely áthelyezhető például az otthoni íróasztalhoz, a helyi könyvtárba vagy a kedvenc kávézóba. Ez a munkamódszer elsősorban az irodai dolgozóknak van fenntartva – mert természetesen egy ápolónő, egy építőmunkás vagy egy pénztáros nem viheti haza a

Lehetséges-e egyáltalán megtalálni és megvalósítani a személyes élet és a munka közötti megfelelő arányt? Vagy az életet csak objektív prioritásokon keresztül lehet érzékelni?

A nemek közötti bérkülönbség továbbra is fennáll, és szinte az egész világon aktuális téma. Egy nemzetközi portál elemzése szerint, a nők átlagosan 2-11%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak ugyan abban a pozícióban az egyes európai országokban.

Lucia egykor Németországban dolgozott pincérként. Később úgy döntött, hogy ápolónőként fog dolgozni. Azt állítja, hogy ennyi év után sem tartja sztereotípiának. De mi a helyzet az ápolónők fizetésével? Az ügynökség levonja a fizetésük nagy részét? Mennyit kapnak valójában?

Életünk átlagosan 22% -át töltjük munkával. Ezért nagyon fontos, hogyan éljük meg ezt az időt, milyen érzéseket tapasztalunk meg, milyen társaságban vagyunk napi szinten. Mert nyilvánvalóan mindenki barátságos légkörben szeretné munkáját végezni.

Valószínűleg mindannyian tudjuk, miért van ez így. Ennek a legfőbb oka a már sokat említett COVID 19.

A világjárvány idején a digitalizáció központi témává vált mind a szakmai, mind a magánéletben. Az internet lehetővé tette az emberek számára, hogy kapcsolatban maradjanak a környezetükkel, és legalább részben fenntartsák a társadalmi életüket. De mindenekelőtt a munka áthelyezése az irodából az otthonába. Az elmúlt 30 év utolsó 3 recessziója azt mutatta, hogy a munkaerőpiac a