Három előítélet és három igazság a kelet-európai munkavállalókról

1. TÉMA: Nem megfelelő képesítés

Ez a munkaerő költséghatékonyabb, de vajon kellően képzett is?

A nyugat-európai munkáltatók egyrészt a bérigény szempontjából előnyösebbnek találják a munkavállalókat, másrészt viszont kétségek merülnek fel a szaktudásukkal és képzettségükkel kapcsolatban. Ez az előítélet érthető, mert automatikusan következik abból a tényből, hogy Kelet-Európa még mindig elmarad Nyugat-Európától az általános fejlődésben.

Az előítéletet egy másik szemszögből is meg lehet vizsgálni. Közép- és Kelet-Európában a kézművességnek és a kétkezi munkának jelentős hagyománya van. Ezek a munkások valóban képzettek és ügyesek a kezükben. Különösen az olyan területeken, mint a gyártás, a termelés, a gépészet, az építőipar, a raktárak…

Egy másik tény, hogy sok munkavállaló, aki olyan országokba utazik, mint Hollandia vagy Németország, hajlandó „lazítani” az elvárásokon, és olyan munkát vállalni, amely nem felel meg a képzettségének. Ennek több oka is van. Először is, sokan nem beszélik elég jól a helyi nyelvet. Ez megakadályozza őket abban, hogy képesítésüket teljes mértékben gyakorolják. Másodszor, ezek a munkavállalók hajlandóak még az alacsony képzettséget igénylő, alacsonyabb fizetéssel járó munkákat is elvállalni, mert remélik, hogy a jövőben jobb állást kapnak.

PROBLÉMA 2 : Gyenge nyelvi szint

Mi a helyzet a nyelvi akadályokkal, megérti a munkavállaló, hogy mi a feladata ?

A munkahelyi kommunikáció a felettessel nagyon fontos, még a csapaton belül is jobb, ha a dolgozók megértik egymást és csapatként dolgoznak, ami jobb eredményeket hozhat a vállalat számára.

Magától értetődik, hogy ha külföldre szeretne utazni dolgozni, akkor a mindennapi helyzetekben is tudnia kell kommunikálni. A közép- és kelet-európaiak is tisztában vannak ezzel, és nyelvtudásuk évről évre javul. Egyszerűen tisztában vannak azzal, hogy legalább egy világnyelvvel sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy külföldön találjanak munkát, ebben az esetben Nyugat-Európában, amely nagyon vonzó célpont.

Például romániai munkavállalók. Tisztában vannak azzal, hogy Romániában csak románul tudnak boldogulni, így a világnyelv ismerete automatikusan magától értetődővé válik. Általánosságban elmondható, hogy minél központibb a közép-kelet-európai ország, annál jobb az angol nyelvtudás. Az angol/német nyelv már kötelező az általános iskolákban, és egyre inkább bevezetik az óvodákban is. Az orosz nyelv kiemelt ismerete és kötelező oktatása a posztszovjet országokban túlélést jelent, illetve az idősebb generációk számára nosztalgia…

PROBLÉMA 3: Fegyelemhiány és más mentalitás

Fegyelmezettek-e az ezekből az országokból érkező munkavállalók, nem lesz-e velük probléma ?

Ez az előítélet szinte minden esetben a valósággal ellentétes. Ha újra megnézzük a történelemből, a posztszovjet országokból származó emberek azok, akik kivételesen fegyelmezettek. Ez a korábbi szigorú politikai-társadalmi rendszerből ered, amely a tervek, normák, célok teljesítésén alapul. Az alkalmazottak fegyelmezése a munkahelyen kiemelkedő fontosságú volt.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a legtöbb ember nem azért megy több ezer kilométerre a családjától, hogy bajba kerüljön. Azért mennek el, hogy esélyt kapjanak egy jobb életre, és hogy boldoggá tegyék a munkaadójukat. Jól akarnak beiratkozni, hogy a lehető legnagyobb munkahelyi biztonságban legyenek, és a vállalat számára, amely lehetőséget adott nekik egy tisztességesen fizetett munkára, a legnagyobb értéket képviseljék.

És most néhány tény a Nyugat-Európában munkát kereső emberekről

1. NAGY MOTIVÁCIÓVAL RENDELKEZNEK

Őszintén szólva, külföldön többet keresnek, mint otthon, és el tudják tartani a családjukat. Tehát tényleg törődnek a munkával, igyekeznek jó jegyeket szerezni. Így igazán motiváltak, hogy a legjobbat hozzák ki magukból.

2. AKKOR IS MŰKÖDNEK, HA EZ NEM FELEL MEG A HÁZIGAZDÁKNAK.

Ünnepek, ünnepi szezon, túlóra. A helyi alkalmazottak elutasítják őket ? A kelet- és közép-európai emberek szívesen vállalják őket, így lehetőségük van többet keresni, és ezzel fedezni a kritikus időszakokban jelentkező munkaerőhiányt.

3. OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

Az előző politikai-társadalmi rendszerben nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, és ez a hagyomány folytatódik. A közép- és kelet-európai egyetemi rendszer jelentős, megfizethető, és a mérnöki és természettudományos területekre specializálódott. Ukrajnában például az informatikai alapdiploma megszerzéséhez négyéves képzésre van szükség, ami több, mint más országokban.

4.GAZDAGÍTSA A KOLLEKTÍVÁT

Amikor az alkalmazottak elkezdenek beszélni a kultúrájukról és a hagyományaikról, az egy új kapcsolat kezdete. Még ha a munkaadó kezdetben aggódik is a különbségek miatt, hamarosan rájön, hogy ezek a különbségek és az emberi kíváncsiság inkább egyesítik, gazdagítják és erősítik a csapatát. A kulturális különbségek nem olyan nagyok, és általában véve kulturális hasonlóságokról beszélhetünk Nyugat- és Kelet-Európa között. Mindannyian európaiak vagyunk…