Mikor kezdenek a cégek nagy számban elbocsátani?

Kihívásokkal teli és nehéz időket élünk, szinte minden rekordot döntött az áremelkedés – élelmiszer, energia, üzemanyag. Ennek oka a covid-világjárvány és az ukrajnai háború lett, de az a tény is, hogy az elmúlt években minimális volt az infláció, aminek logikusan később kellett tükröződnie.

Cégek és elbocsátások

Ez a helyzet várhatóan tömeges elbocsátásokhoz fog vezetni, mivel a munkáltatóknak nem lesz más lehetőségük. A magas energiaköltségek vagy az alacsonyabb bevétel- mivel az emberek kevesebbet fognak vásárolni és kevesebb szolgáltatást vesznek majd igénybe – azt jelenti, hogy a cégeknek nem lesz elég pénzük arra, hogy annyi munkavállalót fizessenek, mint amikor virágzott a gazdaság. Ahhoz, hogy megértsük, miért kerül sor elbocsátásokra, először is meg kell értenünk, hogy az elbocsátások az utolsó dolog, amit egy munkáltató akar.

Mennyi most a munkanélküliség aránya?

A kamatlábak már most is emelkednek, és tovább fognak emelkedni, ami szintén magasabb munkanélküliséget fog okozni. A kamatemelésekről bővebben olvashat itt. Szlovákiában például a jelenlegi munkanélküliségi ráta a statisztikák szerint viszonylag alacsony, kivéve néhány kevésbé fejlett régiót. Az ország munkanélküliségi rátája 7,09%. Az alábbi táblázatban megnézheti, hogyan alakul a munkanélküliség 2022-ben más uniós országokban.

A gazdasági recesszió késleltetett hatással lesz a munkaerőpiacra, ezért a jelenlegi helyzet nem tekinthető véglegesnek. A feltételezés szerint a munkanélküliség növekedése már a jövő év első felében, 2023-ban bekövetkezik. Az előrejelzések szerint sokkal magasabb lesz, mint az idén. A munkáltatók azonban csak végső esetben bocsátják el alkalmazottaikat. Végső megoldásként, a nehéz helyzet megoldására és a munkaerőpiac negatív helyzetének kezelésére.

A következő okok miatt nehéz egy vállalatnak elbocsátani az alkalmazottakat:

Nehéz jó alkalmazottat találni

Elég nehéz olyan alkalmazottat találni, aki elkötelezett a cég iránt, és aki felelősségteljesen végzi a munkáját. A felvételt követően be kell őt tanítani a munkafolyamatokba, ami időbe telik.

Ha egy cégnek már van alkalmazottja, akkor harcolnia kell azért, hogy megtartsa őt.

Az alkalmazottak megtartása szintén kihívást jelent, mivel a magas fluktuáció ma már általános gyakorlat. Az emberek gyakran váltanak munkahelyet, a fizetés és egyéb tényezők függvényében váltanak munkaadót.

Hírnévvesztés

A munkavállalók elbocsátása negatív hírnevet és a munkáltatóba vetett bizalom elvesztését okozza. Közvetett módon a versenyt elősegíti, hogy a jó munkavállalók gyakran a konkurens vállalatokhoz mennek dolgozni, ami nem kívánatos.

A helyzet változhat

A munkavállalók iránti kereslet csökkenését könnyen felválthatja a kereslet növekedése. A helyzet bármikor gyorsan megfordulhat. Következésképpen a vállalatnak új alkalmazottakat kell keresnie és újra felvennie. Az új munkatársak felvétele költséges és sok időt vesz el, amelyet másképp – hatékonyabban a vállalat előrehaladására – lehetne fordítani.

Teljesítménycsökkentés

Ha több alkalmazottat bocsátanak el, fennáll a veszélye annak, hogy a nyújtott szolgáltatás minősége romlik, mivel a korábbi alkalmazottak munkáját át kell adni a vállalatnál maradó más alkalmazottaknak. Munkájuk minősége csökken, mivel több munkát kell elvégezniük – még az elbocsátott kollégáknak is, de ugyanannyi idő alatt, mint korábban.

Végkielégítés iránti igény

A vállalatoknak végkielégítést kell fizetniük a felmondásra kényszerült munkavállalóknak. Ráadásul a munkáltatónak nem könnyű megszüntetni a munkaviszonyt egy olyan munkavállalóval, akivel az évek során személyes kapcsolatot építettek ki.

Ezen okok miatt a legtöbb vállalat tisztában van az elbocsátásokkal járó negatív hatásokkal, ezért csak akkor folyamodnak hozzájuk, amikor ez az utolsó lehetséges megoldás a bevételcsökkenésének és a nyereségkiesésnek az optimalizálására és kiegyensúlyozására.

Hogyan kénytelenek a vállalatok megbirkózni a rájuk váró bevételcsökkenéssel?

• Először is, fokozatosan elbocsátják azokat az embereket, akik feleslegesek, és nem igazán szükségesek és hasznosak a cég számára, kevesebb hozzáadott értéket képviselnek. A munkájukat könnyen továbbadhatnák más kollégáknak, és ők is könnyedén elintézhetnék.

• Időben szünetet tartanak, hogy olyan innovációkat fejlesszenek ki és fektessenek be, amelyek a vállalkozás működésének javítását szolgálják.

• Létszámleépítés helyett csökkentik a munkavállalók munkaidejét, de megtartják őket.

• Egy bizonyos ideig nem fizetnek bért, amit a kimaradt időszakra is elküldenek, amint jól kezdenek teljesíteni.

• A gyártás és a szolgáltatásnyújtás átmeneti szüneteltetéséhez folyamodnak, mint például a koronavírus világjárvány idején.

• A legrosszabb esetben ez a vállalat teljes megszűnéséhez vezet.

Minden jó cég értékeli a produktív és jó alkalmazottakat, akik hatékonyan dolgoznak. Ezért nem akarja elbocsátani a személyzetét még a gazdasági válság idején sem. Ehhez a lépéshez akkor folyamodik, amikor nem talál más kiutat a bonyolult helyzetből.

A következő blogban arról olvashat, hogyan tarthatja meg a munkahelyét a gazdasági recesszió idején.

Mit gondol az elbocsátásokról? Ossza meg velünk gondolatait az alábbi hozzászólásokban.